Interjúk - (2009.08.03)
Kevés olyan pasi van, aki ne őrülne meg egy ilyen gyönyörű nő láttán, ahogy áll egy bivalyerős motor mellett. Kovács Niki azonban nem csak álldogál mellette, hanem őrületes tempót diktálva rója a köröket a pályákon és sorra ver mindenkit...
CAG: Már egészen kicsi korodtól versenyzel és a motorok ("motoj" :)) bűvöletében élsz. Sohasem bántad meg?
Kovács Niki: A válaszom egyértelmű és határozott NEM. Persze hazudnék, ha azt mondanám, hogy sohasem bizonytalanodtam el a nehézségek láttán, de olyan élményekkel gazdagodtam az elmúlt évek során, amit kevesen mondhatnak el magukról. Nem járok annyit bulizni, a nyaralás is teljesen kizárt a versenyek miatt, de a száguldás és a versenyek élményét semmi sem pótolhatná.
CAG: Gyerekként és tiniként igazi dögös pasis lány voltál, aki inkább a fiúkkal lóg, vagy volt egy Niki a motoron és egy teljesen nőies Niki a pályán kívül?
Kovács Niki: Többségében inkább fiú barátaim, haverjaim voltak, de nekem ez volt a természetes közeg, hisz fiúk között nőttem fel a pályán. Velük mindig jobban megértettem magam, nem beszélve arról, hogy fiú társaságban nem nagyon van furkálódás és intrika. Ma sincs sok barátnőm - egy kezemen meg tudom számolni őket -, ami viszont nagyon fontos, hogy ők IGAZI barátnők. Azt gondolom, ebből a szempontból szerencsés vagyok. Ami a külsőséget illeti (öltözködés, smink), a pályán kívül én is igazi nő vagyok, abból is a sportosan-elegáns típus, bár az utóbbi időben egyre többször húzok magassarkút. Amire nagyon érzékeny vagyok, az a hajam. Hajvasaló nélkül, nem élet, az élet... :)
CAG: Nehéz egy nőnek elismerést kivívnia a férfi versenyzők körében?
Kovács Niki: Magyarországon, igen. Külföldön szerencsére jobb a helyzet. Ott sokkal előbb elismerik a tehetséget, akkor is, ha nőről van szó, nagyobb a segítőkészség és kevesebb a (leginkább irigységből fakadó) rosszindulat.
CAG: Van valamilyen babonád, tárgyad, ami segít a versenyek során?
Kovács Niki: 2007-ben eléggé mélyponton voltam pszichésen (egy 2006-os bukás miatt), és ez egyértelműen korlátozta a teljesítményemet. Bár a kiutat leginkább az jelentette, hogy visszanyertem az önbizalmam és a hitem magamban, a piros karkötőm és a piros zoknik tudom, hogy segítettek távol tartani a rossz energiákat, és bevonzani a jót. De az sem véletlen, hogy a versenyhétvége egyes napjain milyen bugyit veszek fel...
CAG: Melyik eredményedre vagy a legbüszkébb?
Kovács Niki: Nem tudok egyet kiemelni, talán négy olyan momentum van, ami a szívem csücske. 2005-ben első magyar nőként álltam dobogón nemzetközi versenyen, egészen pontosan az Alpok-Adria Bajnokság rijekai futamán lettem harmadik. Ugyanezen év októberében pontszerző helyen végeztem a portugál Európa-bajnoki futamon, ami előttem magyar nőnek még szintén nem sikerült. Ahogyan világbajnokságon bemutatkozni sem, de nekem 2007-ben ez is megadatott. Ezeket az eredményeket természetesen férfiak között értem el, a 125 GP kategóriában. Tavaly aztán géposztályt és bajnokságot váltottam, és bemutatkozó évemben sikerült egy összesített bronzot begyűjteni a női Európa-bajnokságban a 600 cm3-esek között. Sajnos az idei év nem az elképzelések szerint alakult. Anyagi támogatók hiányában idén csak itthon motorozom, a Hungaroringen és a Pannónia-ringen szervezett versenyeken. (Köszönet érte a BRorganisationnek, a Pannónia-ringnek és a Ciao Mario Étteremnek.) Ami örömteli, hogy elég jó formában vagyok, mindkét pályán folyamatosan gyorsulok. Előbbin 1'58-tartok, utóbbin 2'03-nál.
CAG: Mesélnél pár dolgot a motorodról?
Kovács Niki: Tavaly óta egy 2008-as R6-os Yamaha nyergében róvom a köröket a Yamaha Citynek és az Erste Leasingnek köszönhetően. Ez egy négyhengeres, négyütemű motor. 124 lóerős és közel 170 kilogramm a tömege. Mivel stock kategóriában indulok, a blokk teljesen széria. A kipufogót Bódis Sándor (Bodis Exhaust System) készítette, míg a Dan-Ger Bikes olyan speciális alkatrészeket biztosított a számomra, mint a váltóelektronika, kormánygátló, lábtartó. A láncot a For-Beck biztosítja számomra. Bár utcai futóművel versenyzem (sajnos jobbra nincs keret), azt kell, mondjam, nagyon jól kezelhető a motor. Imádom! Talán nem árulok el nagy titkot, nem kevés időt töltök a Fitness Factory falai között, hogy én irányítsam őt, és ne fordítva. A hagyományos súlyzós és cardio edzések mellett kettlebellel készülök Fischer Gábor irányításával, de újabban felfedeztem magamnak a pilatest és a body artot is.Végül, de nem utolsó sorban köszönet Berki Zsoltnak és az X-bike Pannonia-ringi csapatának a versenyeken nyújtott áldozatos munkájukért.
CAG: Több súlyos baleseted is volt már. Honnan van ennyi bátorságod, hogy egy-egy súlyosabb sérülés után ismét motorra ülj?
Kovács Niki: Hogy honnan van bátorságom, azt nem tudom. Azt tudom, hogy soha nem merült fel bennem, hogy ne üljek vissza egy-egy esés után. Azt persze mindig a sérülés komolysága határozza meg, hogy ez mikor történik meg. A gerinctörésem után például 8 hónapnak kellett eltelnie. Ez után a bukásom után, nem voltam biztos abban, hogy fogok még versenyezni, de semmiképp sem akartam úgy leélni egy életet, hogy féljek már a motorozás gondolatától is. Visszaültem, nem féltem, és innentől egyértelmű volt, hogy folytatom. A bátorság helyett inkább az elhatározásban hiszek, és abban, hogy semmi sem történik véletlenül. Ezért mindig törekszem arra, hogy megértsem, miért estem el.
CAG: A versenyek mellett mi az, ami kikapcsolódást tud hozni?
Kovács Niki: Bár néha nehezen veszem rá magam, az edzés mindig kikapcsol. Imádok moziba járni, bowlingozni vagy egyszerűen csak a barátaimmal lenni és beszélgetni, szóval teljesen hétköznapi dolgok. Nagy hobbim még a nyelvtanulás. Angolul, olaszul igen jól, németül inkább csak konyhanyelven beszélek. Leginkább azért, mert nem nagyon használom. Nemrég pedig elhatároztam, hogy felfrissítem a spanyol-tudásom is.
CAG: Véleményed szerint egy nő meddig versenyezzen? Mikor kell abbahagyni?
Kovács Niki: Nem hiszek abban, hogy bárminek is lenne korhatára, vagy létezne olyan, hogy kell. Mindent addig érdemes csinálni, amíg az ember érez hozzá erőt és energiát, és van lehetősége rá (az anyagiakra gondolok, leginkább). Ismerek olyan versenyzőket (nőket is), akik családosak, és még mindig motoron vannak. Hogy nálam ez hogy lesz, az még a jövő kérdése...
CAG: Közgazdász vagy és újságírást is tanultál. Ha abbahagyod majd egyszer a versenyzést, akkor mivel foglalkoznál a legszívesebben?
Kovács Niki: Mindenképpen szeretném az eddigi tanulmányaimat, tapasztalataimat, tudásomat ötvözni. Szerencsére, ha ebből indulok ki, akkor is van bőven választási lehetőségem. Mindenképp szeretném majd továbbvinni édesanyám 23 éves munkáját, ami az utánpótlás-nevelést illeti. Ha időm engedi, most is besegítek a Hungaroringen található minimotoros-iskolánkban. A közgazdaságtanon belül a marketing érdekel (ezért is végeztem el egy kiegészítő egyetemi képzést marketing szakirányon), később szívesen karolnék fel ifjú tehetségeket. De érdekel a tévézés is. Ami az újságírást illeti, jelenleg két lapnak is dolgozom, emellett decemberben jelent meg A-Z igazi Vale című könyv, aminek én vagyok az egyik szerzője. Igen, Valentino Rossit és az eddigi pályafutását mutatjuk be kicsit eltérően a megszokottaktól.
CAG: Fontos az, hogy párod vonzódjon a motorokhoz?
Kovács Niki: Természetesen nem szempont, hogy motoros legyen, de az sem működik, hogy nekem kelljen elmagyarázni, hogy ki az a Valentino Rossi. Inkább úgy fogalmaznék, hogy fontos a közös érdeklődési kör, és ebbe a motorverseny is beletartozik. De nem ezen múlik egy kapcsolat. Azt nehezebben tudnám feldolgozni, ha Inter-drukker lenne, és ugyanis abszolút "milanista" vagyok. (Na jó, csak viccelek. :) De tényleg a Milannak drukkolok.)
CAG: Mennyire lehet összehangolni a versenyzést a magánélet egyéb apró, de fontos dolgaival? (Baráti bulik, családi vacsorák...)
Kovács Niki: Azt szoktam mondani, hogy mindenkinek arra van ideje, amire akarja, hogy legyen. Persze ha az a buli vagy vacsora pont akkor van, amikor én versenyen vagyok, akkor nyilván hiába az akarás, de az igazi barátság ott kezdődik, ha ez fel sem merül, mint probléma. Az igazi barátságban nem számít, ha akár hetek telnek el találkozás nélkül. Ilyenkor csak az okoz fejtörést, hogy honnan kell folytatni a beszélgetést. A páromnak pedig ugyanúgy el kell fogadnia az én elfoglaltságaimat, mint nekem az övéit. Lehet, hogy sokszor napokig, hetekig nem vagyok itthon, viszont a hétköznapokon nem ülök egy irodában minden nap, akár este 8-9-ig, mint sokan.
CAG: Ha nem kétkerék, hanem négy, akkor mi a szíved csücske?
Kovács Niki: Már második éve egy Skoda Fábiát gyűrök a Mentes és Társai jóvoltából, és nem a kötelesség mondatja velem, hogy nagyon szeretem. Ha álmodozhatok egy kicsit, akkor egyszer szeretnék egy BMW-t, ha pedig az elérhetetlent kérdezed (bár soha ne mondd, hogy soha), a 2007-es Luxusautó Show-n beleszerettem a Paganiba...
írta: RiKA - CarsAndGirls.hu (2009)
A ruhákért köszönet a GAS-nak, a csodálatos frizuráért pedig Tóth Arankának (Hajas Szalon).
Kapcsolódó anyagok:
Kovács Niki Yamaha R6-osa (cikk)