CarsAndGirls.hu - Az on-lány férfimagazin, Cars and Girls.hu - Az on-lány férfimagazin

No de kozmetikai tanácsok után kanyarodjunk vissza a versenyhez, ami a szombati naphoz hasonlóan rengeteg emlékezetes pillanatot hozott. Bár itt ugyebár tsuisot nem láthattunk, mégis bővelkedett a nap izgalmakban és vicces pillanatokban is (elég ha annyit mondok, hogy Chevy és medence?).

A végeredmény az alábbiak szerint alakult:

1. Szekeres Feri - E30 V8
2. Almási Zoltán - Ford Escort
3. Tóth Zoli - Toyota AE86

A dobogósokkal és a dobogóról éppenhogy csak leszoruló Énekes Árpival a versenyt követően készítettem interjút. Először következzen a győztes, Szekeres Feri nyilatkozata:

CAG: Gratulálunk a győzelmedhez! Fantasztikus verseny volt ez a mai...

Feri: Köszönöm a gratulációt. Igen, jó versenyt tudhatunk magunk mögött. Bevallom őszintén, hogy hulla vagyok, nagyon kikészített a meleg és ez a mai nap.

CAG: Bevallom őszintén, hogy többen borítékolták a mai teljesítményed után a győzelmed.

Feri: Ennek örülök. Igyekeztem hozni a legjobb formám. Az autó is remekül ment, szerencsére nem volt gond semmivel. És persze nagyon boldog vagyok az első hely miatt.

CAG: Köszönjük, és még egyszer gratulálunk.

Almási Zolit - aki Ford Escortjával szintén remekül harcolt egész nap - barátai mellől csábítottam el pár szó erejéig:

CAG: Először is gratulálunk a 2. helyezésedhez. Hogyan értékelnéd a mai versenyt?

Zoli: Hosszú volt nagyon. Nekem ez a mai verseny tegnap reggel 9 órakor kezdődött, hiszen akkor kezdtem el összerakni az autót, mert hengerfejes lett. Nem is aludtam túl sokat, de ettől függetlenül nagyon jól érzem magam.

CAG: Ha kipihenten mehetnél a profik közül valakivel, akkor kivel futnál egy párost?

Zoli: Boborjánnal. :)

CAG: Autóval kapcsolatos fejlesztési terveid vannak még idénre?

Zoli: Össze kéne rakni úgy, hogy ne essen szét. :)  A motorhoz már nem nagyon fogunk nyúlni, egy picit emelünk még a teljesítményen. A karossziéria szerintem összeállt, még lehet, hogy az első futóművel fogunk babrálni egy kicsit.

CAG: Köszönjük.

Ezen a hétvégén harmadik helyen Tóth Zoli végzett, aki mindenkinek megmutatta, hogy hogyan is kell egy Toyotából kihozni a maximumot. A többiekhez hasonlóan ő is nagyon fáradt volt már a nap végére, de azért két gyors kérdéssel őt is "megkínáltam". :

CAG: Gratulálunk a harmadik helyhez!  Nem bosszankodtál amiatt, hogy épp Szekeres Ferivel kerültél párba?

Zoli: Köszönöm, nagyon örülök ennek a helyezésnek. Nem voltam bosszús amiatt, hogy Ferivel mentem, kitűnő ellenfél, bár az autók teljesítménye között van egy pici különbség. :)

CAG: Tőled is megkérdezem, hogy ha a profik közül mehetnél valakivel, akkor kivel csúszkálnál szívesen együtt?

Zoli: Mikivel mennék szívesen, hiszen  tőle tanultam mindent. :

CAG: Köszönjük és üdvözlet a mesternek is...

Énekes Árpit a pálya mellett csíptem el, miközben kíváncsian figyelte a még egymással harcoló Szekeres Ferit és Almási Zolit.

CAG: Hogyan értékelnéd a mai versenyt?

Árpi: Elfáradtam a végére nagyon. Alapvetően jól sikerült a verseny, de ez a harmadik helyért folyó csata "Pócs" után már kezd unalmas lenni. :)

CAG: Mi volt most a gond?

Árpi: Alapvetően az autóm nem erre való. Épül nekem egy másik autó. Ez a jelenlegi széria autó, így nekem kellene kompenzálni a hiányosságokat. Amennyire tudom megoldom, de a többi a későbbiekben az autón fog inkább múlni.

CAG: A másik autóról elárulnál egy-két dolgot?

Árpi: Egy E36 coupe lesz, ugyanezzel a motorral, mint ebben, csak persze mindezt profi keretek között. További információt a www.enekes.eu oldalon tudhattok meg. :)

CAG: Köszönjük és jó építgetést!

Pálya széle... szitáló gumieső... de a frizurám még mindig tökéletes...
Büfé előtti pad... 40 fok... a hajam még mindig csodálatos...
Büfé mellett... esőpermet... a hajam már iszonyat, de ezen már csak jót röhögünk Karottával. :)
És ha már így összesodort minket az élet és a hőség, leültünk egy-egy jégkása mellé és beszélgettünk egy jót:

CAG: Vágjunk azonnal a közepébe! Profi liga, mint cél? :

Karotta: LOL. :))

CAG: A nap poénját hallhattuk?

Karotta: Hát ez annál egy kicsit erősebb volt. Én már az ennyire abszurd humort egy kicsit nehezen bírom. :) De nagyon megtisztelő a kérdés.

CAG: Pedig tuti befutó lennél, én bízom Benned...

Karotta: :))  - De nem. Nekem ez a játékom. És hogy ha elkezdek rendszeresen versenyezni, az tönkre teszi. Ugyebár akkor az van, hogy szorong az ember, meg koncentrálni kell. Folyton idegeskedik, hogy uh, nem lett kész az autó; akkor baja van mindennel. Végül is minden, amire most vállat lehet vonni, az zavarja.

CAG: Milyen a mai nap eddig?

Karotta: Most kijöttem ide egy autóval (Nissan 200SX), amivel ezen a pályán összesen 6(!) kört tettem meg eddig, ebből három az a három volt, ami már az értékelt kör volt itt.

CAG: Nem lesz ez túl sok? :)

Karotta: Az előző edzés alkalmával másfél órát szereltem, majd mire végeztem, elkezdett zuhogni az eső. Másfél órát ültünk hátul. Eláll? Nem áll! Így haza kellett menni. És egyébként sem erre van. Ez eredetileg egy utcai autónak készült, amiből majd esetleg drift versenyautó lesz - vagy nem. :)  A motorja alapján lehetne, a difi alapján is, a futómű mondjuk még nem erre van. És nem is akartam "tönkre tenni", mert ha megépítem versenyautónak, akkor nem lehet vele az utcán közlekedni. Ebben az állapotában nem való valójában versenyautónak, ezt egy örömautónak találták ki.

CAG: Akkor ez inkább szórakozás Neked?

Karotta: Azért jöttem ki, mert ez másodosztályú verseny, ahol lehet vele pont azt csinálni, amit én szeretek: játszani. Nincs a dolognak semmi tétje. Gondoltam, hogy mivel három kört mentem eddig, az valószínűleg nem lesz elegendő rutin ahhoz, hogy itt érdemben valamit is el lehessen érni. Az egész autóval egyébként amióta használható (tehát legalább odáig eljutottunk, hogy lehet vele menni az utcán) összesen 720 km-t mentem. Tehát nem mondhatnám, hogy olyan igazán szervesen sikerült összeforrni a sejteknek és az atomoknak. :)

CAG: De azért jól érezted magad?

Karotta: Igen, remek móka volt. Azért az egyetlen dolog, amiért nagyon jó lett volna mégis valami isteni csoda folytán bekeveredni a top 16-ba, hogy akkor még három kört tudnék menni. És azzal megdupláznám a mai napi teljes megtett körmennyiséget. :))

CAG: Profik közül ettől függetlenül mennél csak úgy a poén kedvéért valakivel?

Karotta: Nem, mert ahhoz én messze nem vagyok semmilyen szempontból sem elég jó. Nincs elég rutinom benne... Azt, hogy elég ügyes lennék-e azt nem tudom. Talán ha szép szorgalmasan tudnám ezt még csinálni. Nem azt, ami most van, hogy a hivatalos, tervezett szövetségi edzések kb a 80%-ára esélyem sincs, hogy elmenjek. Nagyon szeretem, de ezt sokkal többet kell gyakorolni ahhoz, hogy az ember ténylegesen összejöjjön az autóval, meg kialakuljanak azok a reflexek. Nem érzem magam reménytelen esetnek, de tényleg játéknak van.

CAG: Amolyan feszültség levezetés ez?

Karotta: Nekem ez arról szól, hogy sokat dolgozom, van egy csomó minden nyomasztó dolog. Munka után eljövök hétvégén ökörködni azzal, amit élvezek és ha megforgok, akkor nem akarom azt érezni, hogy görcsbe áll a gyomrom, hogy "áá, az értékelt köröm volt és megforogtam", hanem azt akarom érezni, hogy "na bumm, megforogtam, de legalább bejött a szaga". :))

CAG: Utcai autóból mi az álmod?

Karotta: Huh, ezzel az a gond, hogy már túl sokat mentem mindenfélével ahhoz, hogy legyen egy konkrét álomautó. Tökéletes autó nincs, de az nem is feladat. Általában az olyan autókat szeretem, aminek nagyon erős karaktere van. Az sokkal többet számít nekem. Egyébként az, ahogy az SX megépült, az nagyon közel van a számomra álomnak kitalált hétköznapi autóhoz. Bár ez egy kicsit közelebb lett a versenyautóhoz az ideálisnál. :) De mindenképpen a nem túl nagy, nem túl nehéz, hátsókerék-hajtású, lehetőleg coupékat szeretem, az áll hozzám a legközelebb. Igazság szerint egy kicsit inkább a régebbi dolgokat szeretem, mintsem az újat.

CAG: A veterán autókat szereted?

Karotta: A veteránozáshoz nem vagyok még elég öreg. :)  Azokat a veterán autókat szeretem, és általában azt a korosztályt, ami nagyjából 1962-1964-től a hetvenes évek közepe/végéig készült. Az az a formavilág, ami számomra a legkellemesebb. Az akkori korszak különlegesnek tervezett autói pedig egész elképesztően szépek tudnak lenni. Eleve sokkal könnyedebb formája van mindegyiknek attól, hogy nem volt fontos a biztonság és ezért minden karosszéria oszlop vékonyabb, sokkal szabadabban lehetett játszani a lemezekkel. Nem volt annyi szabvány, amire oda kellett figyelni, hogy pl. a motor fölött ennyivel kell lennie a motorháztetőnek, hogy ha ráesik egy gyalogos feje, akkor ne legyen ott még a szelepfedél...

CAG: Köszönöm, hogy mindezt megosztottad velünk és izgatottan várom az eredményeket, hátha összejön még az a 3 kör. :)

És ismét bebizonyosodott, hogy a sors a legnagyobb humorista, hiszen Karotta a 11. helyen folytatta tovább a versenyt és meglettek még a hiányzó körök. Később, az árnyékban hűsölve már csak azt sajnáltuk, hogy nem jött össze a mágikus kétszámjegy, hiszen a misztikus 10-től még mindig elválasztotta egyetlen kör. :))

RiKA - CarsAndGirls.hu (2008)